Mi a különbség a Homeopátia és Dr. Schüssler ásványanyag terápiája között?
A Dr. Schüssler-féle ásványanyag terápiánál és a homeopátiánál két külön metódusról van szó - két eltérő terápiai irányzatról.

A Dr. Schüssler-féle ásványanyag terápiánál abból indulunk ki, hogy az ember azért betegszik meg, mert az ásványanyagháztartása zavart szenved. A mindenkori ásványi sóval - melyek potenciázott, azaz hígított formában vannak - Dr. Schüssler (1821 - 1898) elképzelésének megfelelően a testnek megadjuk azt a lökést, amely hatására ismételten képes lesz normális mértékben felvenni az ásványokat és azokat a sejtekbe juttatni, s ott elosztani - így leszünk ismét egészségesek. Sűűrn beszélünk a Dr. Schüssler-féle biokémiai terápiánál a sejtek ásványanyag elosztódásának zavaráról. A potenciázásnak köszönhetően jobb lesz a sók biofelvevőképessége, azaz a szervezet effektívebben tudja őket felhasználni.

Ezzel szemben a homeopátia elve a hasonlóságra épül. A homeopátia így gondolkozik: ha egy anyag egy egészséges embernél bizonyos tünetek kiváltására képes, akkor unyagez az anyag képes ugyanezen tünetet egy betenél gyógyítani. Ezáltal a helyesen kiválasztott homeopátiás gyógyszer a beteg testében egyfajta ingert vált ki, amely inger az öngyógyító erőket mobilizálja és így a szervezetet segíti a gyógyulásában (inger-regulációs terápia).

A homeopátiában az egyes szereket a homeopata a hasonlóság elve alapján választja ki. A beteget, magát alaposan megvizsgálva, a homeopátia célja, az egyes szerekkel egyfajta ingert kelteni a szervezetben, melynek következtében beindulhat a test öngyógyító ereje. A homeopátiában ezért gyakran nyúlnak olyan szerekhez, amelyek nem tartalmaznak fizikai anyagot, csak energetikai információt, sőt igen gyakran még olyanokhoz is, amelyek a szervezetünkben egyébként egyáltalán nincsenek jelen. A biokémiában ezzel szemben kizárólag csakis olyan funkciós sze-rek alkalmazása történik, amelyeket egy egészséges szervezet egyenlő arányban tartalmaz. Nem kell mindig egybeesniük az egyes szerek hatókörének a megjelent betegségképpel – mint ahogyan az igen sokszor elő is fordul a praxisban –, mert a szerek hiánya külön-féle kihatással lehet a szervekre, s azok működésére.
Mely potenciákat alkalmazzák a Schüssler terápiánál?
Dr. Schüssler-től tudjuk, hogy leginkább szereinél a D6-os potenciát alkalmazta. Kivételt csupán 3 Schüssler-sónál tett, melyeket (Nr. 1, 3 és a 11) D12-es potenciában adott. Sűrűn beszélünk itt a Dr. Schüssler-féle szabály-potenciákról, melnyek köszönhetően még ma is számos terapeuta ezeket részesíti előnyben és ajánlja páciensének.
A Dr. Schüsser-féle életsók mennyire természetesek?
A Schüssler-sók ásványi hatóanyagainak alkotóemelemi eredetileg a föld- és vízrétegekben találhatóak (az ásványanyagok nem másak, mint kövek, földek és fémek). Miután kinyerték őket, természetesen át kell esniük egy alapos izolálási- és tisztítási fázison, mert a homeopátiás szerek előállítási szabálya (HAB - Homeopátiás Gyógyszer Könyv) az eredeti alkotóelemek feldolgozását követelik meg. Az ásványokon természetes minőségi okokból semminemű tisztátalanság és elkoszolás nem engedhető meg. Már Dr. Schüssler is annak idején saját maga állította elő szereit a patikai laborjában.
Mit jelentenek a különböző potenciák (D6, D12)?
Dr. Schüssler annak idején szándékosan választotta a szerei előállításánál a hígított, potenciázott formát, hogy azokat gyorsabban a szervezetbe juttassa és így azok a testsejtek számára is felvevőképesek legyenek. Alapgondolata szerint a finomanyagi, potenciált ásványsók a sejt megzavart ásványanyag háztartását ismét kiegyenlíteni képes.

A Schüssler sóknál a D-potenciák a használatosak. Egy D1-es például úgy készül, hogy egy rész pl. kálium-kloridhoz 9 rész tejcukrot adnak, tehát az arány: 1:10, majd ezt összerázzák. A D2-eshez a D1-ből vesznek egy részt, és azt keverik el 9 rész tejcukorral, ez 1:100, majd összerázzák. A D3-ashoz a D2-ből vesznek egy részt, és azt keverik el 9 rész tejcukorral, ez 1:1000, majd összerázzák, és így tovább.
Léteznek célzott Schüssler-Kúrák?
A Dr. Schüssler-sók célzerű és bevált kombinációi sok esetben a szervezet erősítésére szolgáló kúrákként kerülnek alkalmazásra. A Schüssler-Kúrákat végezhetjük az általános jólétünk szintentartására, vagy akár arra is, hogy egy bizonyos évszakra vagy szituációra a lehető legjobban felkészítsük szervezetünket. Továbbá meg van a lehetsőségünk arra is, hogy a vissza-vissza térő problémákat tartósan és eredményesen is kezeljük. Ezen általános kúrák idején, melyek jobbára ca. 6-8 hétig tartanak, ténylegesen is adhatunk valami jót szervezetünknek.

A különböző témákra alkalmazott Schüssler-Kárák tudatosan egyenlítik ki az ásványanyag háztartásunkat, s mivel több héten át alkalmazzuk őket, egy remek lehetőség is egyben, hogy a testünknek megadjuk, ami jár.

Itt tudhat meg bővebbet az egyes Schüssler-Kúráinkról:
Ronthatják-e egymás hatását a különböző Schüssler-sók?
Nem, nem ismert, hogy rontanák egymás hatását az egyes Schüsssler-sók. Ám mivel a nem potenciált (hígított) ásványanyagok között tudunk efféléről (antagonisták), ezért szokott eme kérdés itt, a Schüssler-sókkal kapcsolatban is felmerülni. De ezek mindig potenciáltak (D6, D12) és más terápiai elvek szerint alkalmazzuk őket, így nem ismert az egymást rontó, gyengítő hatásuk.
Sajnos lisztérzékeny vagyok. Szedhetem én is a Schüssler-sókat?
Igen, szedhetőek, hiszen Schüssler-só tablettáink már rágóta nem glutént, hanem - ezt helyettesítvén - burgonya keményítőt tartalmaznak kísérőként, így teljes biztonsággal alkalmazhatóak a lisztérzékenyek számára is.
A Dr. Schüssler-sókat gyermekek is szedhetik?
Az előállításuknak köszönhetően a Dr. Schüssler-sókat a gyermekek is szedhetik, az egyedüli kis különbséget csupán az adagolás jelenti - nekik kevesebb tabletta szükséges naponta. Egyes esetekben az adgolást illetően - hogy biztosra menjünk - kérje ki orvosa vagy patikusa véleményét.

Lenne még kérdése?